KÖMM-ER-BAU KFT.

Ne csak kalkuláljon, hanem számoljon is velünk...

• Napjaink rapszodikusan változó, kiszámíthatatlan gazdasági környezetében Önnek sem mindegy, mennyit költ éves szinten arra, hogy az esztendő közel felét kitevő, októbertől áprilisig tartó fűtési időszakban kellemes meleget biztosítson otthona négy falán belül.

• Az erre irányuló törekvésekben - az elavult fűtésrendszerek korszerűsítése mellett - a legmeghatározóbb szerep az épületek lehűlő, határoló felületein elvégzett fokozott hőszigetelésnek, illetve az elavult homlokzati nyílászárók cseréjének jut.

A következőkben a homlokzati nyílászáróknak a pénztárcánkra gyakorolt hatásáról írunk néhány gondolatot.

• Mindenek előtt egy táblázat arról, hogy a hőátbocsátási tényező 0,1 W/m?K értékű változása a fűtőanyag felhasználás mekkora változását jelenti természetes mértékegységben és forintban.

• A fogyasztások átlagos, hazánkban tapasztalt hőmérsékleti viszonyok között megvalósuló, teljes fűtési időszakra és 1 négyzetméternyi fűtött teret határoló, lehűlő felületre vonatkoznak.

Vegyünk egy gyakorlati példát:

• ha egy homlokzati határoló falelem eredeti, 1,3 W/m2K értékét - utólagos szigetelés elhelyezésével - 0,45 W/m2K-re javítjuk, akkor a változás mértéke 0,85 W/m2K. Tegyük fel, hogy a határoló falak összes felülete 130 m2, az épületben pedig fával fűtünk.

• A számítás a következő: (0,85/0,1) x 5,3 kg x 130 m2 = 5857 kg fa. Ez azt jelenti, hogy a javított hőszigetelésű falon keresztül 5857 kg tűzifa fűtőértékének megfelelő energiát takarítottunk meg.

• Ha ezt a mennyiséget szorozzuk a beszerzési árral (22,- Ft/kg), akkor megállapíthatjuk, hogy a fal szigetelése az adott fűtési időszakban 128.834,- Ft megtakarítást eredményezett.

És mi a helyzet a nyílászárókkal?

• Az ablakok hőszigetelési képességéért elsősorban az azok legnagyobb felületét adó (70-73%) hőszigetelő üvegek felelősek. De mi a helyzet az üvegeket befogadó keretekkel? Ezeknek a kereteknek hőszigetelő tulajdonságait leginkább elsődleges technikai adottságai határozzák meg (beépítési mélység, kamrák száma, beépíthető tömítések típusa, száma, záródási pontok száma... stb.), függetlenül a keretek anyagától.

De számoljunk tovább:

• számításainkat elsősorban a Magyarországon napjainkban is meghatározó súlyt képviselő (összes lakásállomány 20%-a), a '60-as évek végén, a '70-es évek derekán, illetve a '80-as évek elején épült, iparosított technológiával készült panellakásokra, illetve az azokban legnagyobb számban előforduló lakástípusra, valamint egy átlagos, gázfűtéssel rendelkező családi lakóházra vonatkoztatjuk.

• Az első esetben egy kétszobás 9,5 m2-nyi ablakfelülettel rendelkező távfűtéses lakás megtakarítási lehetőségeit vizsgáljuk, az eredeti faablakok, valamint egy átlagos, bármely háromkamrás ütközőtömítéses profilból gyártott pvc ablakok, illetve a PA-7000 MD, középtömítéses, 7 levegőkamrás, műanyag profilrendszerből készített nyílászárók esetében. A műanyag nyílászárók vizsgálata során legalább Ug = 1,3 W/m2K étékkel rendelkező hőszigetelt üveg és az üveglapok közötti alumínium távtartó alkalmazását feltételezzük.

• A fenti példa számításának alapja a távfűtésű lakások hőfogyasztása, amelyet GJ-ban mérnek, s amelynek számlázása 2008-ban 2950 Ft/GJ egységáron történt. Egy kétszobás lakás összes nyílászárójánál (9,5 m2) az alábbi veszteséggel kell számolnunk a teljes fűtési időszakban:

a) az eredeti faablakon keresztül éves szinten mintegy 17,85 GJ energiát veszítünk, ennek értéke 52.658 Ft;

b) bármely háromlégkamrás ütközőtömítéses pvc ablak esetében ez a veszteség 5,1 GJ, melynek értéke 15.045 Ft;

c) a hétkamrás középtömítéses pvc nyílászárónál az energiaveszteség 4,6 GJ, ennek értéke 13.570 Ft.

• Hogy alakulnak a számok akkor, ha valaki földgázzal fűti családi házát, amikor a földgáz ára 123 Ft/m3? Feltételezésünk szerint egy ilyen családi ház ablakmennyisége 30 m2.

a) A meglévő régebbi típusú faablakon keresztüléves szinten mintegy 1734,6 m3 földgázt veszítünk el, melynek értéke 213.356 Ft.

b) Bármely háromlégkamrás pvc ablak esetén ez a veszteség 591.18 m3 földgáz, melynek értéke 72.715 Ft.

c) Ugyanez hétkamrás pvc profil esetében 513.3 m3, melynek értéke 63.136 Ft.

• Láthatjuk, hogy a hagyományos ablakokhoz képest a megfelelő paraméterű ablakok használatával komoly megtakarításokat érhetünk el. Két pvc ablak között azonban nincs szembetűnő különbség. Újabb minőségi ugrást egy nagyobb szerkezeti vastagságú, pl. 4 low-e-10,5-4 float-16,5-4 low-e (ez összesen 39 mm szerkezeti vastagság) üvegszerkezet hozhat, az üvegek között argongázzal töltve, melynek hőátbocsátási tényezője Ug = 0,66 W/m2K.

• Ez az üvegszerkezet azonban csak nagyobb beépítési mélységű, ezáltal nagyobb szárnyvastagságú rendszerekbe fogható be (pl. a PA - 7000-es profilrendszer). A megtakarítások mértéke itt is ugrásszerű.

a) Kétszobás, 10 m2 ablakfelülettel rendelkező távfűtéses lakás esetében az éves szinten elveszített energia mennyisége 3,14 GJ-ra "olvad", amely már csak 9267 Ft veszteséget jelent.

b) A 30 m2 nyílászáró felülettel rendelkező, földgázzal fűtött családi ház esetében az energiafelhasználás mértéke 314,35 m3 földgáz fűtési energiájának megfelelő, amely már csak 38.665 Ft-ot jelent éves szinten.

• Jól látható, hogy az utóbbi értéket a hagyományos faablak 213.356 Ft-jához hasonlítva igen jelentős a különbség.

A jelenleg beépítésre javasolt fa vagy pvc ablakok között is vannak azonban technikai különbségek.

Ezek összehasonlításával kapcsolatban az Ön számára legmegfelelőbb nyílászárók kiválasztása érdekében feltétlenül keresse fel a KÖMM-ER-BAU Kft-t.

Erdei Tibor ügyvezető

Kérjen bővebb információt, vagy küldje el ajánlatkérését.
Kérése szerint visszahívjuk Önt, vagy e-mail-ben válaszolunk.